Két korábbi játékosunk, Umathum Roland és testvére, Ádám bemutatkozása

Hírek /

Két korábbi játékosunk, Umathum Roland és testvére, Ádám bemutatkozása

Szerző: | Dátum: 2025-12-06 18:55:26

10 kérdés Umathum Rolandhoz...

1. Mesélj egy kicsit a gyerekkorodról! Hol nőttél fel, és milyen szerepet játszott akkoriban az életedben a sport, azon belül is a futball?
Óváron születtem, itt ismerkedtem meg a labdával is. Már egész kicsi koromban fociztam a testvéremmel, de ekkor még semmi „tervem” nem volt, csak élveztem a játékot.

2. Mikor és hol ismerkedtél meg először a labdarúgással, és mikor dőlt el benned, hogy komolyabban szeretnél ezzel foglalkozni?
Körülbelül 5 évesen kezdtem focizni az MTE-ben, de akkor még nagy falat volt számomra, nem találtam a helyem a pályán, így nagyjából egy évre abbahagytam. Aztán a tesóm egyik edzésén fociztam a pálya szélén, mikor odajött hozzám Zsebedics Bence, hogy lenne-e kedvem elmenni hozzá egy edzésre. Igent mondtam, és azt gondolom, ebben az időszakban döntöttem el, hogy futballista szeretnék lenni.

3. Az MTE 1904-ben kik voltak az első edzőid, akik sokat tettek a fejlődésedért, és mit tanultál tőlük leginkább?
A kisebb korosztályokban nagyon sok edzőm volt. Az első, akinél rengeteget fejlődtem, Varga László volt, egy nagyon jó szakember. Remélem, még dolgozhatunk majd együtt, hiszen jelenleg az U17-es válogatottnál dolgozik. A bajnokságot (U12) már Németh Barni kezei alatt kezdtem, utána fél évig Töreki Amand lett az edzőm. Tőle vett át minket Jasarevic Mahir, aki a nagypálya nehézségeit segített leküzdeni, külön is sokat foglalkozott velem, hogy minél jobb lehessek. Őszintén hálás vagyok nekik.

4. Milyen tapasztalatokat szereztél az MTE 1904-nél eltöltött időszakod alatt, és milyen érzésekkel emlékszel vissza a klubra és az ott töltött időre?
A technikai tudásomat és a játékintelligenciámat egyaránt itt fektettük le, ezzel jó alapot adva a szintlépésnek. Nagyon jó emlékeim vannak, egy nagyon barátságos, családias közösség tagja lehettem, ezért is volt nehéz a váltás, hiszen sok barátom lett az évek alatt.

5. Hogyan kerültél a Győri ETO-hoz, és mi volt az az út vagy teljesítmény, ami felkeltette az érdeklődésüket irántad?
Egy bajnoki mérkőzésen játszottunk az ETO ellen, és ezután hívtak el próbajátékra. Az edzések jól sikerültek, így jöttek a meccsek, tornák. Végül 2024 nyarán jött a váltás.

6. Miben érezted leginkább a különbséget az MTE és a Győri ETO között – edzésmódszerekben, elvárásokban vagy tempóban?
Szerencsére hamar felkerültem az idősebbekhez, így még nagyobb kihívást jelentett. Az intenzitásban érzek különbséget az edzéseken és a meccseken. Valamint az edzések mennyiségében: szinte kétszer annyi az edzéseim száma, legyen az csapatedzés, egyéni képzés vagy kondi. Örülök neki, hogy idősebbekkel tudok edzeni és játszani a mindennapokban, mert így fel van adva a lecke, hogy 100%-ot nyújtsak minden nap.

7. Bár U15-ös korosztályú vagy, egyel idősebbeknél, az U16-os csapatban szerepelsz az ETO-ban. Hogyan éled meg ezt az előrelépést, és milyen kihívásokkal szembesülsz?
Egyéni képzés és a kondi részen érzem, hogy a határaimat kell feszegetni.

8. Mikor merült fel először, hogy utánpótlás-válogatott meghívót kaphatsz, és hogyan élted meg, amikor ez megvalósult?
Nyáron kezdődtek a kiválasztók, még bő kerettel, majd szeptemberben volt az első edzőtábor, ahol már szűk keret volt. Októberben volt az első mérkőzés Feröer-szigetek ellen. Nagyon boldog voltam/vagyok, hogy képviselhetem az országot, és ez plusz motivációt adott, hogy jó úton vagyok, és dolgozzak tovább.

9. Milyen érzés volt először felhúzni a címeres mezt és meghallgatni a himnuszt, illetve milyen eredményeket értél el eddig a válogatottban?
Felfoghatatlan érzés volt, mikor megláttam a mezt az öltözőben, és amikor megszólalt a Himnusz. A Feröer elleni duplameccsen jól kezdtünk: 3–0-ás győzelmet arattunk, a második meccsen 2–2 lett az eredmény. November végén jött a következő lépcsőfok, hiszen egy Development tornán vettünk részt, amit sikerült megnyerni: Skócia ellen 3–1, Finnország ellen 1–0, Ciprus ellen pedig 1–1 után tizenegyesekkel nyertünk. Így még veretlenek vagyunk a válogatottal.

10. A testvéred, Umathum Ádám szintén az MTE-ből indult, utánpótlás-válogatott lett, sőt csapatkapitány is volt. Milyen a kapcsolatotok, és adott-e neked inspirációt a karrieredben?
Nagyon jó testvérek vagyunk, de persze a versengés megvan közöttünk. Amikor úgy látja, hogy az adott dolgot csinálhattam volna máshogy is, segít, hogy legközelebb ne kövessem el ugyanazt a hibát.

Umathum Roland

10 kérdés Umathum Ádámhoz...

1. Mesélj egy kicsit a gyerekkorodról. Mikor és hol kezdtél el futballozni?

Otthon, Mosonmagyaróváron 5 éves koromban a szüleim elvittek egy fociedzésre a MITE pályára, és attól kezdve az életünk részévé vált ez a sport. Nemcsak nekem volt újdonság, hanem a szüleim számára is: heti akkor még 3 edzés, illetve hétvégén meccs. Mindent megtettek, vittek edzésre, jöttek a meccsekre, annak ellenére, hogy akkor még semmi komolyabb terv nem volt ezzel kapcsolatban. Szimplán jól éreztem magam a pályán, és később ebből lett az, hogy úgy éreztem, ezt akarom csinálni a legmagasabb szinten.

2. Kik vagy mi inspirált arra, hogy futballista legyél?

Ahogy mondtam, az elején még csak egy hobbi volt, de ahogy teltek az évek, és megéreztem a képességeimet, nem volt kérdés, hogy mindent meg fogok tenni azért, hogy a maximumot hozzam ki magamból a fociban. A családban korábban senki sem focizott, így ilyen inspiráció nem volt. Inkább az, hogy ezzel magamat és másokat is boldoggá tudok tenni.

3. Hogyan élted meg, és hogyan emlékszel vissza az MTE 1904 klubnál töltött időre?

Már kicsit ködösek az emlékek, de azt tudom, hogy élveztem az edzéseket, a meccseket, jó volt a társaság, és felkészített arra, hogy mivel jár ez a sport.

4. Mit tanultál ott, és kik voltak az edzőid, akik leginkább formáltak?

Név szerint nem emelnék ki senkit. Azt gondolom, hogy mindegyik edző sokat segített. Az alapokat tanultam meg itt, és miközben jó hangulat volt, a technikai és taktikai fejlesztés sem maradt el az edzéseken.

5. Milyen tapasztalatokat szereztél az MTE 1904-ben, ami segített a további karrieredben?

2015-ben kerültem az MTE-hez. Voltunk nem egyszer külföldi tornákon, leginkább Ausztriában, így találkoztunk erősebb csapatokkal is. Megtanultam veszíteni, ez az elején azért nehezen ment, nem volt könnyű elviselni, ha nem nyertünk.

6. Hogyan kerültél az MTE-től az ETO-ba, majd a Puskás Akadémiába? Milyen élményeid voltak ott?

U13-ban kerültem az ETO-ba. Meccseken figyeltek, elégedettek voltak velem, és megpróbáltam — sikerrel. Akkor az ETO másodosztályú volt, a Puskás Akadémia folyamatosan keresett, de jól éreztem magam Győrben. Végül 2022-ben döntöttem úgy, hogy elfogadom a Puskás Akadémia megkeresését. Könnyen be tudtam illeszkedni, mert a válogatottból sok játékost ismertem már, habár az első félévben velük nem játszottam együtt, mert ők feljátszottak, én pedig a saját korosztályomban szerepeltem. Félévkor felkerültem az NB III-ba, de a meccseken az U19-ben játszottam, ahol megnyertük a bajnokságot az én gólommal — az nagy élmény volt.

7. Mesélj az utánpótlás-válogatottról, ahol sokszor szerepeltél, és voltál csapatkapitány is. Mik voltak a legnagyobb élményeid és tanulságaid?

Igen, U16-tól kezdve mindegyik korosztályban ott voltam. A következő cél az U21, ahol egyszer már voltam edzőtáborban, de játszani még nem tudtam. Azt szeretném elérni, hogy ott is stabil helyet szerezzek magamnak, hogy így az A-válogatottban is számítsanak rám idővel. Igazából minden meccs egy kihívás, mert komoly csapatokkal, komoly ellenfelekkel találkoztunk, és ezáltal tudtunk még többet tanulni.

8. Szerencséd volt ifjúsági Bajnokok Ligájában is játszani. Miben különbözött a hazai bajnokság a nemzetközi meccsektől, és mit vittél magaddal ezekből a tapasztalatokból?

Igen, az ideivel együtt ez a harmadik év, hogy játszom az Ifi BL-ben, és mindegyik meccs nagyon nagy élmény volt. Sokféle ellenféllel találkoztunk, de minden meccsre elmondható, hogy míg a hazai bajnokságban inkább fizikálisabb találkozók is vannak, addig itt leginkább a technikai képességek a legfontosabbak. Sok passz, sok játék jellemzi ezeket a meccseket, amelyeknek mindig kicsit más hangulatuk van, mint egy bajnokinak.

9. Hol látod magad a következő években, és mi a célod a labdarúgásban?

A következő cél szerintem mindenképp az, hogy Magyarországon a legmagasabb szinten megmutassam, hogy számíthatnak rám, és stabil teljesítményt nyújtsak. Ezután pedig szerintem „határ a csillagos ég”, és csak rajtam fog múlni, mit fogok belőle kihozni, remélem a szerencse is mellém áll, ugyanis ez is egy nagyon fontos dolog egy pályafutás alakulásában.

10. Mesélj a tanulmányaidról, és arról, hogyan sikerül egyensúlyt teremtened a sport és az iskola között.

Őszintén, mivel mindig is csak abban gondolkodtam, hogy focizni szeretnék, ezért sokszor az iskolát soroltam hátrébb. Fáradtan, edzés után nem mindig volt könnyű nekiállni tanulni vagy készülni a következő napra. Ennek ellenére azt gondolom, sikerült megtalálni az egyensúlyt, és néha segítséggel, illetve nehezebb napokkal, de megtettem mindent azért, hogy minél jobban sikerüljenek a dolgozatok vagy az érettségi.

Umathum Ádám

Tabella

1.	CREDOBUS MOSONMAGYARÓVÁR	66
2.	BICSKEI TC	64
3.	VSC 2015 VESZPRÉM	53
4.	ETO AKADÉMIA	47
5.	PUSKÁS AKADÉMIA FC II.	45
6.	BUDAÖRS	43
7.	KOMÁROM VSE	41
8.	III. KER. TVE	39
9.	ÉRDI VSE	37
10.	FC SOPRON	30
11.	ÚJPEST FC II.	25
12.	DOROGI FC	26
13.	BALATONFÜREDI FC	24
14.	SZOMBATHELYI MÁV HALADÁS VSE	22
15.	KELEN SC	19
16.	GYIRMÓT FC GYŐR II.	19